2010. február 25., csütörtök

sszdb

"Hiddeljobbleszmindenkinek,csakzárdrámagumiszobát."

2010. február 15., hétfő

globálischan multikult.


Ez is egy semmitmondó bejegyzés lesz,de én szeretek semmit mondani/írni.

ilyenek vagyunk mi nők:

R: láttam ma Peti barátnőjét, úgy néz ki,mint egy befutó ló.
Én: inkább,mint egy támadó menyét


és ilyen a mama:

Mama:hívd fel a Westel telefonról papit!
Én:mármint a mobilról?
Mama:nem, a Westelről!

ilyen a Líz:

Én:mi volt ma?
L:Stihl fűrésszel jártam a kollégium folyosóit decens kiscipőmben.
Én:amúgy?
L:amúgy meg használtam is a fűrészt






ilyen a Vater:

V:...ésss, hogy vagy?
Én:áhh, köszi megvagyok
Vater:suli?
Én:az is megy,épp most indulok jegyet beíratni
V:én meg voltam vásárolni
Én:jól van
V:na és suli?
Én:....

ilyen Domi:

Én:megmostad a fogad?
D:igen!
Én:legalább ne hazudnál a szemembe.
D:probáltam a szádat nézni....

és ilyen vagyok én:

B: ide az van írva,h idegeneknek belépni tilos
Én:és?
B: de hát ízé lakat is van,szerintem nem hiába...
Én: hoztam fejszét

2010. február 10., szerda

Gerdátska meg a többiek

múlt héten borzasztó mód unatkoztam, néha annyira űzöm ezt a dolgot, hogy az unalmat megfogom, összehajtogatom és kis terítőket készítek belőlük olló segítségével, tudjátok,ahogy az óviban is tettük. arra is gondoltam,h ha egy kicsit elkezdene settenkedni a tavasz,akkor kiskertet művelhetnék,merthogy az állítólag nagyon oldja a feszültséget,és ráadásul arra sem lenne időm két ágyás megkapálása között, hogy orrot fújjak,így effektíve nem unatkoznék. de arra is gondoltam,h kukoricát fogok felmerni egyes házaknál kis szövet zsákokba, és ez pedig még borzasztó mód kondiban is tart, sőt ez sem hagy időt arra,h megegyen az unalom keccsappalmustárralmajonézzel együtt.
kedden annyira nem volt kedvem(kegyetlen egy hét volt, meg kell hagyni) gyógyszert teríteni, hogy amikor eljött a délután 5 óra és kellett volna már indulnom, máig tisztázatlan körülmények között lecsukodott a szemem, ráadásul mindkettő, igen. és azt ugye mki tudja,h milyen rossz érzés,h tudod,h felkéne ébredni,mert,h idő/gyógyszer/munka/unalmas emberek/pizza/szappan ( na jó hagyjuk) van, de neeem megy. na de szóval felkeltem,és mentem a bázishoz, bázisnak általában helyet mama kuczkója biztosít.


-szia
-na sziaaaa
-még össze sem írtad?? *tökidegdurcult*
-hát gyere most diktáljad és akkor mehetsz is
-ezt nem hiszem el mama....K. György 1235


( ja nem, ez nem a számháború, csak a gyógyszerár)

-hát de ne azt, emezt az oldalt
-Úristen mama, hát de akkor miért a jobb oldalra mutatsz...ehh
-Domi jobban van e?
-nincs
-voltak orvosnál?
-voltak
-iskolából vitte anyád?
-dehogyis, itthonról
-hogy-hogy, nem volt ma iskolába?
-képzeld nem volt,mert leköhögte az összes csillagot az égről...grrrr
-és miért nem reggel mentek?
-mert reggel annyira nem izgalmas 40 taknyos, tüsszögős kölyök közt ülni,mint délután...
- ? :O
-kettőtől volt rendelés




tehát elindultam, az,h vannak emberek akik azt hiszik,hogyha a kezembe adják a pénzt, és gyorsan mégis elhúzzák azt, az még poén, hát most erre igazándiból csak azt tudom mondani,h anyukádat István bácsi,meg hogy engedd meg,h megcsiklandozzalak a láncfűrésszel.


állandóan eljátsza velem ezt a pénzhúzigálást és közben azt mondja:


"tessék, akkor itt van...hoppp! na-na milyenek a reflexeid?"- és közben röhög, a saját halva született viccein (?)


csessze meg, mit gondol ez az Urmens kapkodni fogok a pénzért? beteg ember, azt hiszi,ha nem fizet az nekem probléma, majd a Klára az ő fején fogja szétverni a pénztárgépet nem az enyémen....höhh.



hagyd el az univerzumot, most rögtön Pityu!


de ha már itt tartunk még egy régebbi sztori:

szintén gyógszerhordás (mivel velem más nemigen)

csengetek


*kling-kling*



.... egy mesebeli forma nagypapa lép a kapuhoz, barna kötött, gombos kardigán, szürke élére vasalt nadrág, szövet papucs szintén szürke, és az orra nagyobb volt,mint a feje,mármint nem a papucsnak,hanem a tagnak. és mintha fűvet szívott volna(de az is lehet,h csupán csak a vidéki levegő),mert mire a bejárati ajtajuktól a kapuig ért (5 méter) én orrot fújtam, hagymát üvegesre pírítottam, megírtam 4 nagyobb lélegzetű emailt, letusoltam, msn-tem....


-csókolom


*értetlen tekintet a kapun túlról*

-őő...ő..ő....a gyógyszert hoztam

-jaaaa *zihálás*


nagyon méregetett, akartam is mondani neki,h ne tessék számolással ,méregetéssel ennyire elidőzni,mert 165 cm vagyok (még mindig)


nézte a kis tescos környezetvédős táskámat,amiben a gyógyszerek vannak, láttam,h bizalmatlan így szét is húztam a táska száját(?),h nézze ez itten nem az iraki lövöldöző tábor, ez csak az álatlános eü-i pénztár.

nyugi már tata.



közben az orrán akrobatikus elemeket gyakorolt a takony:


*******pejjjíííííng, pejííííííííííng********

és egyszer csak az orrnyergére tapadt az...





*****placss.......





na, gondoltam hál Istennek,mert ahogy ugrándozott ez a dolog, egyre csak hátráltam,nehogy nekem csapodjon.




(napközben még több ilyen nyúlos ízéval találkoztam..... jónekemigen)



tehát mentünk a bejárati ajtó felé....,de úgy,hogyha tej lett volna a számban tuti elaludt volna, velem együtt, meg ilyesmi....




-menj csak előre, na!


-jajj, nem-nem, tessék menni


-mondom menjél!


jesszus! jól van na, nem kell ingerültnek lenni.





az előtérbe léptem,a helyiség végén velem szemben egy üveges ajtó fogadott, kb 2 méter. 150 cm magasságig csupa sár és kutya lábnyom, aztán kisvártatva meg is jelent a tettes, egy hatalmas németjuhász, olyanokat neki ugratott az üvegtáblának, h kezdtem kétségbeesni, hogy ez neki vmi idegi alapon van(merthogy manapság minden),és,h lehet gyorssegélybe, fel kell hasítsak egy gyógyszeres tasakot,h beléje nyomassam a torkába a Sanaxot., mármint nem a tasaknak,hanem az ebnek e....




-jól van Gerdácska, nyugodj meg! *nyugtatta a tata. abszolute erőszakmentes hangon*



Gerdáááácska? mi a... pfff

tehát lépjünk akkor be az étkezőbe! megtörtént, beléptem az étkezőbe....


(na jó ez fárasztó volt)

velem szemben állt egy kb 43 kg(vaságy nélkül), ősz hajú hölgy, virágos pizsomában és a következőket mondta, miközben megdöbbenten nézett maga elé, vagy inkább rám, fene se tudja,mert olyan mélyen voltak szemüregében a látógolyói, hogy hirtelen nem tudtam, hogy most végülis akkor ilyenkor mivel néz, vagy hova, meg hogy kit és,h mi fog történni....


-te papa ez a Giza,igaz?



OHHHHH YEAAAAAAH


hát persze, te vén piszomás pipi, hogy a fenébe ne lennék a Giza, hiszen Giza csupán csak 45 évvel idősebb az ajtóban álló lánynál, kb 127 színárnyalattal sötétebb a haja(vörös),és egy kicsit bögyösebb, illetve talpas nacit hord hímzett blúzzal,de semmi gond.... (G. amúgy a nagymamám)

-nem, ez az unokája szerintem-felelte a papa, de úgy,mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna,h a nő összetévesztett a nagymamámmal. olyan ez mintha Britney Spiers-t összetévesztenék Göncz Kingával, ehh (bár neki nem vörös a haja, de azért remélem érzitek amit érezni kell)



csak félve mertem mondani,h igen,de végülis lehetek Giza is,(nem osztszoroz)


aztán a nő olyan hitetlenül nézett rám meg a faszira h, hazáig futottam,annyira megijedtem,h elkezdtem az öregedés útjára lépni...brrrr



az,h minden egyes házban megkérdezik,h "mamád hogy van, és papád? mamádék? papádék? papa jól van e? mamád bírja e? mama? papa?" és ezek kombinációít, az már szerintem ne rotálja fel az idegrendszeredet Adri! de most komolyan....




arra gondoltam,h felveszem nekik a következő szöveget könnyítésképpen diktafonra,és amikor megyek csak KATT:



-mamádék jól vannak e?

(igen,még a kérdést is felteszem helyettük)



-igen, jól vannak,papának is visszatért az étvágya,mama kicsit gyengélkedik,de rendbe jön!



....merthogy az összes házban ezt a dumát adom le,és már elegem van... jó cukik meg minden,de még jobb lenne, ha egyszer kimaradna ez a kérdés,h ki hogy meg,h mit ,és azt is,h mennyire.....



de a legjobban mégis azt bírom, mikor dícsérgetnek:hogy mennyire szép kislány vagyok,és hogy a kisunokájuk, aki Déneske, és ráadásul épphogy csak nálam 4 évvel idősebb , sőt, mindennek tetejébe informatikus, és bájtokat süt a rántottájával össze, mit ad Isten ő hozzzá pont passzolnék.




(hihhhhhhetetlen)....



éljeeeeeeen, hullámozzatok, és hozzátok azt a jó házipálinkát, ünnepeljünk!



Dénessel egyébként múltkor váltottam néhány szót, és folyt a nyála ....(27 éves)! koktél ernyőt tartottam arcom elé, (ill. amerrefele forgatta ő is a fejét,mert valamikor a kézfejemnek beszélt,végülis az is fej...), hogy kivédjem az esetleges váladékozást, ami nem,h csak folyt,de fröcsögött is. de ez sem baj.




lehet,h a koktélernyőt napernyőre kéne cseréljem?